Édeni kertek





Koncepció koncepció nélkül

  Nincs elgondolás. Ennek alapja pontosan az, miszerint minden szeret mindent, és mindenki szeret mindenkit. Ebben a társadalmi rendszerben - és az ehhez kapcsolódó jelenlegi módosított természeti felépítésekben - ez lehet, hogy meglehetősen furcsán hangzik. A tapasztalat mégis ez.

  Számtalan információt be tudunk gyűjteni növénytársításról, biokultúráról, permakultúráról és sok más növénytermesztési irányzatról az internetről, és számos nagyra becsült kiadványból. Nagyon jelentős lépéseket tettek ezek az irányzatok a természetes folyamatok irányába, mégis úgy érzem, mindegyikük csak egy-két összetevőt alkalmaz abból a komplex rendszerből amit úgy hívunk természet.




  Éppen ez az oka annak, hogy számomra oly kedvessé és követendővé vált az erdőkertek telepítésének gondolata. Tudomásom szerint az első olyan elgondolás, ami figyelembe veszi, sőt kifejezetten támogatja a természet teljes rendszerének összes folyamatát. Ez az az elv ami azt állítja, az embereknek abból származik a legnagyobb előnye, ha elengedi saját és állandó "beavatkozási kényszerét" a természet fölött és azt a saját útjára engedve teret ad saját természetes  folyamatainak.
  Véleményem szerint pontosan a természeti törvények azok - legyen szó akár a földi teremtésről, akár a világegyetem bármely más energiájáról - amiket egyszerűen szívvel kell megérezni, megérteni. Számomra teljesen másodrangú, hogy mi miért történik, hiszen minden az ember javát szolgálja - bár ezzel a kijelentéssel nyilván sokan vitatkoznának.

  Minden azért történik mert szükség van rá - függetlenül attól, hogy megértjük-e vagy sem. Szükség van a gyomnak nevezett növényekre éppúgy, mint a "kultúrnövényekre". És a fű, a fa és a virág is magától fejlődik/fejlődne, ha hagyjuk/hagynánk. (Erről is írok többek között a Génbűvészek, Génboszorkák című bejegyzésben). Éppen ezért gondolom azt, hogy a természet javát az szolgálja, ha nincs koncepció, nincs beavatkozás, nincs irányzat.




Indulás

  Már Vlagyimír Megre Anasztázia című könyvsorozatának olvasása előtt is úgy véltem a természet sokkal tökéletesebb alkotás, mint azt a mai racionális gondolkodású ember fel tudná fogni. Vizsgálgatni persze lehet - és nyilván néhányak véleménye szerint kell is -, de ettől a fajta megközelítéstől semmi nem lesz "kézzel foghatóbb". Válaszok keresése helyet én inkább növényeket ültetek...

Egy édeni kert alapozásának általam lefektetett legfontosabb szabályai:

  • A lehető legtöbb tájfajta növény felhasználása
  • A "minden növény megfér egymással" elv alkalmazása
  • Minél több növényfajta telepítése (Biodiverzitás)
  • Vad-, és kultúrnövények együttesének kialakítása
  • A természeti törvények alkalmazása (például véve természetes erdőket)
  • Összetett biológiai körforgás kialakítása - állat és növényvilág összehangolása


Tájfajta Növények

  Miért léteznek, és miért van rájuk szükség? A válasz ma már meglehetősen összetett.
Miután már nagyon régen elkezdtük a természetbe való beavatkozást és ezzel több folyamatot el is indítottunk, ma már nem nagyon tudunk "természetes" folyamatokról beszélni. Hiszen minden cselekvésünk - így, vagy úgy - hatással volt még a földgolyó másik oldalán lévő ökoszisztémákra is.

  Egy biztos. A teremtő szándék régóta ott van az emberben - gondolom egészen a Teremtés óta. Az ember mindig is igyekezett a maga "képére" és igényeinek megfelelően alakítani a környezetét.

  Ebből a szempontból, azt gondolom, a növények nemesítése egy bizonyos mértékig - és a megfelelően megválasztott módszerekkel - teljesen elfogadható. Amennyiben ez a nemesítési szándék együtt jár az adott élőlény jobb életben maradási mutatóival.

  Egy szónak is száz a vége:  adott tájaknak, eltérő és a környezetébe illeszkedő flórája és faunája van, amit nyilván lehetséges megváltoztatni, de attól a pillanattól kezdve már más értelmet kap.
  Szükség van arra, hogy minden régió rendelkezzen a saját, éghajlati és talajviszonyainak legjobban megfelelő élő közeggel - flóra és fauna - mely egyben tükrözi az adott tájegység emberének törekvési irányát is.
  Ezt a felfogást legjobban talán bizonyos növények árulkodó neveiből érthetjük meg igazán, mint például az aszaló körte, mely névből első olvasatra kiderül, mit is takar e név.

  A másik fontos dolog, amit meg kell említenünk a szántóföldi és konyhakerti növények kapcsán, az pontosan az időjárási viszonyokkal és a talajigénnyel függ össze. Pontosan azért vannak ott a tájfajták, ahol vannak, mert ott felelnek meg nekik legjobban a fent említett körülmények.
  Ha megfigyeljük például a szőlőt, mint vizsgálandó növényt, akkor megállapíthatjuk, hogy lehet az Alföldön is termeszteni jó minőségű szőlőket, de a domboldalon növekedő tőkéken termett szőlők minőségével nem fognak tudni versenyre kelni.

És végül még egy szempont; a Magyar kultúrához és hagyományhoz, nagyban hozzájárulnak és hozzátartoznak az adott tájegység szokásai, ünnepei, éppúgy, mint a növény és állatvilága. Ennek több oka is van, melyben elég fontos szerepet tölt be a szakralitás. Ez a téma egy teljes cikket érdemelne, így erre majd más alkalommal kerítünk sort.


Növénytársítás

  Ez az ami nálam nem létezik. Érdekes és értékes tapasztalataim vannak ezen a téren, és ez jóval meghaladná ennek az oldalnak a kereteit.

  A tapasztalataim azt mutatják, hogy egy "hagyományos" rendszerű földművelés alkalmazásánál, elképzelhető a növények egymásra gyakorolt negatív hatása, de mindez a magasabb szintű, természetes közeget teremtő rendszereknél - mint például a permakultúra - sem nem jellemző, sem nem számottevő.

  Azt gondolom ez a dolog pontosan úgy működik a növényeknél, mint az állatoknál, vagy embereknél - habár ez sokaknak lehet, hogy meglepő és mulatságos. A sanyargatott fajok egyedei egymás ellen fordulhatnak bizonyos esetekben, de a "jóllakottaknak" sosem lesznek ilyen szándékai. Ha a növényeinket és állatainkat jó körülmények között - és szeretetben(!) - neveljük, azt széleskörű együttműködésükkel is meg fogják hálálni.

  Mindezeken túlmenően, ha valaki mégis a növénytársítás szakértőjévé szeretne válni, nagy szeretettel ajánlom Bálint gazda oldalát, ahol nagyon sok értékes információhoz lehet jutni e témakörben, a növények tápanyag igényétől a növénytársításig.


Sokszínűség - Biodiverzitás

  Amit ma látunk a környezetünkben, azok alapján nem sok fogalmunk lehet az élővilág sokszínűségéről. Én valahogy úgy képzelem el az édeni állapotot, mint ahogyan azt ma már csak arborétumokban láthatjuk.


Szarvasi Arborétum

  Ma már többnyire, a könnyű fenntartás és esztétika szempontjai váltak fontossá - amely törekvéssel egyet kell értsek. Azt azonban nem árt tiszázni, hogy a manapság előszeretettel telepített "pázsit-örökzöld" együttesnek az esztétikán kívül más értéke nem nagyon van.
  A másik oldalon pedig ott vannak azok a növények, melyeknek telepítésével nem pusztán esztétikai értéket teremtünk, de az adott növény sokoldalú felhasználhatósága révén önkéntelenül is termelő tevékenységet végzünk. Erre egy igazán jó példa lehet - igaz bevándorlóként tekintünk még rá, de a következő korszak meghatározó növénye lehet - a bambusz.

  Ebből a szempontból nagyon tanulságos megvizsgálni például Martin Crowford munkásságát és eredményeit, melyek nagyon jó bizonyságot tesznek arról, hogy vannak "okosabb" társítások és rendszerek is. Ebbe a témában a magyar anyanyelvűek A Jövő Farmja című filmben tudnak leginkább elmélyülni. (A filmben Martin Crowford 37:14 időpontnál tűnik fel.)


Erdőkert és Biodiverzitás

  A sokszínűségre azért van szükség, mert a különböző szintű rendszerek egymást kiegészítve tudnak olyan közeget biztosítani, ami lehetővé teszi az önfenntartást, és az élőlények számára a teljes szimbiózist.


Több szintű rendszerek együttműködése

  Ilyen élőhely kialakításával, idővel az összes olyan állat - rovarok, madarak, sün, stb. - szerves részévé válik a rendszernek, amely fontos szerepet kap a körforgásban, s ez a folyamat, lassanként és beavatkozás nélkül megy végbe.

  Természetesen a folyamatok felgyorsítása érdekében tett jó szándékú lépéseinket az élőlények, nagy örömmel fogják fel- és kihasználni. Ilyen tevékenység például a madáretetők kihelyezése, vagy a korhadt farönkök tudatos elhelyezése.


A növényzet természetes időbeni kialakulása


  A növényvilág fajtáinak kiválogatása - melyet a mi és az ökoszisztéma saját igénye határoznak meg elsősorban - , telepítése után pár évvel, mikor a mulcsozási folyamat már a maga teljességében, természetes úton történik - mely a nagy méretű lombhullató fák jelenlétének függvénye - a legtöbb folyamat emberi részről már nem is igényel beavatkozást
  Innentől számítható annak a folyamatnak a megvalósulása - erdőkerti szinten - , amire annak idején Ruth Stout a talajtakarásos zöldségtermesztés kapcsán tanított minket: - Csak vetni és szüretelni kell!


Tanulság

  Tapasztalataim és mások beszámolója alapján azt kell mondanom, egy ilyen rendszer kiépítése igényel némi tudatosságot, képlátást főleg a tervezési szakaszban. Mégis elmondható, hogy egy erdőkertet nem igazán lehet elrontani.
  A termelékenységéről és fenntartásáról pedig csak az fog igazán képet kapni, aki alaposan utánajár a témának, és legalább a fent Martin Crowford kapcsán belinkelt videót megnézni.

  Köszönöm a figyelmet, a kutatáshoz és a videózáshoz pedig kívánok feledhetetlen perceket!
(Én addig ültetek egy pár cserjét!)  :)))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...